Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív megjelenése Sümegen!

A kékfestés hagyománya felkerült Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. A döntést az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága hozta meg.
__________________________________________________________________________

A festőmesterség elterjesztése Európában a flamandokhoz köthető, akik már a 8. századtól folytatták a mesterséget. A legkorábbi festőcéh 1208-ban Bécsben jött létre, míg Magyarországon először 1608-ban kezdte meg működését. A 20. század elején közel 400 műhely működött a történelmi Magyarország területén. Hazánkban egyedülálló módon a kézi és a gépi technológia egymás mellett, párhuzamosan maradt fent. Napjainkban a pápai Kékfestő Múzeum és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum eredeti kékfestő műhelyeket mutat be teljes berendezéssel és eszközkészlettel.
Sümegen a majdani Ramassetter Látogatóközpontban láthatjuk majd ennek a helyi vonatkozásait – állandó kiállítás formájában. – (Forrás: unesco.hu)

__________________________________________________________________________

Az öreg kékfestő otthon ült, vezette a munkát, igazgatta a szárítót és mángorlót, pörölt a legényekkel és csomagolókkal; rendelte a vásznat, gyolcsot, kartont, tafotát, indigót és berlini kéket, a fia pedig járt vásárokra. Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém vármegyék minden városa és minden országos vására ott látta a sümegi kékfestő magas szál legény fiát, hosszú zöld kocsiját s világoskék sátorát. Volt ugyan azokon a vásárokon más kékfestő is, de a sümegivel nem versenyezhetett senki. Szépfiú volt az a kékfestőlegény, úgy tudott beszélni a menyecskékkel, mint a fecske a fiaival; míg az ő kék vászna, babos kék kartonja el nem fogyott, hiába tartotta a többi kékfestő a rőfön a kezét.
[…]
Az öreg kékfestő, Ramazetter Leopold eddig a vásznat vagy a bécsi lerakatokban, vagy a brünni országos vásárokon szerezte be. Szállította pedig tengelyen; amennyit tudott, a maga kocsiján, de ez kevés volt – a tömeget fuvarosok szállították Győrig hajón, Győrből tengelyen. Sokat hoztak az osztrák borhordó szekerek is. Bécsből Sümegig üres hordó, vászonteher; Sümegről Bécsig tele hordó.
(Részlet Eötvös Károly: Balatoni utazás c. könyvéből.)